Főoldal » 2016 » május

Monthly Archives: május 2016

Ond

A hét vezér egyikének nevét viselő település régóta Szerencs egyik városrésze. Katolikus és református templomai szolgálnak látnivalóul a szép természeti környezet mellett.

Elolvasom ...

Egyéb történelmi emlékhelyek

A Geisenheim téren került felállításra az első világháborús emlékmű, a Rákóczi úti parkban pedig katonaszobor őrzi az elesett hősök emlékét. Szintén a Rákóczi úton található Nagy Imre bronzszobra.

Elolvasom ...

1848-as emlékhelyek

A Kossuth téren található az 1848-as emlékmű és az Aradi Vértanúk emlékoszlopa. Kossuth Lajos emlékét nem csat tér és utca, hanem egy szobor is őrzi Szerencsen.

Elolvasom ...

Rákóczi emlékhelyek

Szerencsen, a református templomban található Rákóczi Zsigmond síremléke, szobra pedig a Rákóczi-vár északi bejáratánál kapott helyet. A vár falán emléktábla is található róla, illetve II. Rákóczi Ferencről.

Elolvasom ...

Bocskai emlékhelyek

Az 1605-ben Szerencsen Magyarország fejedelmévé választott Bocskai Istvánnak emlékét számos helyen őrzik. A fejedelem egészalakos szobra a Kossuth téren, a református templom előtt áll. A templom falán emléktábla őrzi az 1605-ös országgyűlés emlékét. A Bocskai István Katolikus Gimnázium udvarán és a gimnázium aulájában Bocskai mellszobra látható.

Elolvasom ...

Népház

Az 1970-es években épült látványos homlokzatú Népház közösségi célokra épült és ma is ekként funkcionál. Földszintjén bank és lottózó működik, valamit egy 80 fő befogadóképességű konferenciaterem. Négy vendégszobája a hét bármely napján várja vendégeit.

Elolvasom ...

Községi fürdő

Szerencs, bár nem a legismertebb, de az egyik legrégebbi fürdőváros. Már a középkorban ide települő Szent János rendi keresztes lovagok felismerték az itt található forrás gyógyvizének jótékony hatását és felhasználták azt betegápolási tevékenységük során. Rákóczi Zsigmond, Szerencs várának építtetője azért választotta székhelyéül a várost, mert itt a forrásvízzel tudta gyógyítani köszvényét. II. Rákóczi Ferenc is előszeretettel használta a fürdő adta lehetőségeket. A mai fürdő épülete 1910-re készült el, szecessziós stílusban. Az 1920-as évekre felépült a strand is. A második világháború után nem sokat törődtek a fürdő karbantartásával, így állaga lassan annyira leromlott, hogy az épületet a 70-es években bezárták. Felújítására csak 2006-ban került sor, azóta modern wellness házként szolgálja magas kén-, jód- és vastartalmú vizével a gyógyulni vágyókat. A fürdő hétfőtől csütörtökig 10 és 21 óra között várja vendégeit, hétvégén 22 óráig látogatható. A felnőtt belépők ára naptól és napszaktól függően 1300 és 1700 forint között alakul, a kedvezményes jegyek ára 800 és 1200 Ft között van.

Elolvasom ...

Vasútállomás épülete

Szerencs életében fontos szerepet játszik a vasút, a településre érkezők jelentős része a mai napig vonattal jut el Szerencsre. Száz évvel ezelőtt a vasút jelentősége természetesen még nagyobb volt, a városi cukorgyárat is vasúton látták el cukorrépával. Szerencs állomásépülete is igazodott a fejlődő város igényeihez, az 1871-ben felépült egyszintes, de kiemelkedő épületrészekkel kialakított épület klasszikus századfordulós állomásépület, amely ma is eredeti szépségében látható. Az arányos épület jellegzetes vonása az öntöttvas oszlopokon nyugvó perontető az első vágány mellett.

Elolvasom ...

Városi bíróság épülete

A Rákóczi út 45. Szám alatt található az egykori Járásbíróság épülete, amely ma a városi bíróságnak ad otthont. Felépülése idején a város legreprezentatívabb épülete volt a Jablonszky Ferenc műépítész tervei alapján Venglárcsik István vezetésével felépült kétszintes épület. Az 1908-ra elkészült épületet 1945 után felújították, belső szerkezetét átépítették, az eredeti oldalfolyosós elosztást középfolyosóssá alakították, szolgálati lakásokat alakítottak ki az épületben. Az 1998-ra befejeződött restaurálás során törekedtek az eredeti állapotok helyreállítására. Az udvari melléképületben kapott helyet a levéltár és a könyvtár.

Elolvasom ...

Munkás Szent József Római Katolikus templom

2002-ben szentelték föl Szerencs legfiatalabb templomát, a Vincze László tervei szerint épült Munkás Szent József Római Katolikus templomot. A templom épülete modern kialakítású, formája azonban a régmúltra utal, Árpád vezér sátrát idézi. A templom körüli földsánc pedig a közeli Takta földvárát juttatja a látogatók eszébe. Az altemplomban urnatemető került kialakításra, a templom mellett pedig 2004-ben harangtornyot is avattak.

Elolvasom ...

Nepomuki Szent János szobra

A Kisboldogasszony Római Katolikus templom előtt áll egy párkányos posztamensen Szerencs legrégibb szobra, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A 14. századi cseh püspököt megformázó késő barokk stílusú kőszobor 1780 körül készülhetett. Alakja karingben, palástban látható, bal kezében kereszttel.

Elolvasom ...

Kisboldogasszony Római Katolikus templom

Miután Szerencs urai, a református Rákócziak Szerencs régi templomát a református közösségnek adományozták, a katolikus hiten maradt hívők templom nélkül maradtak. Egy ideig a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre, majd 1671 és 1683 között ismét ők használhatták a templomot, ami ezután végleg a reformátusoké lett. A katolikusok temploma 1750 és 1764 között épült föl barokk stílusban. Eredeti, díszes és értékes barokk berendezése és bútorzata mára elpusztult.

Elolvasom ...

Görög Katolikus templom

Szerencs a mohácsi csatavesztéstől a Rákóczi-szabadságharc végéig számtalanszor került átvonuló hadak útjába és számos alkalommal cserélt gazdát. A folyamatos háborúk és járványok annyira lecsökkentették a lakosságot, hogy Rákóczi Julianna ruszin telepeseket hívott a földekre. 1715-ben kérvényezték úrnőjüktől, hogy önálló egyházat alapíthassanak, és 1716-ban létre is jött a szerencsi görög katolikus anyaszentegyház, melyhez természetesen templomot és parókiát is építettek. Az épület azonban csak a 18. század végén nyerte el ma is látható, késő barokk formáját. Hatszintes ikonosztázionja rokokó és copf hatásokat is mutat.

Elolvasom ...

Református templom

Szerencs legrégibb jelentős műemléke a város református temploma, amely a XIII. században épült, valószínűleg a tatárjárás után, román stílusban. Első említése az írott forrásokban 1321-re tehető. Gótikus tornyát 1480-ban kapta. A templomot 1595-ben kapták meg a reformátusok Rákóczi Zsigmondtól. 1605-ben ebben a templomban választották Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt. 1618-ban itt helyezték örök nyugalomra Rákóczi Zsigmondot, a síremléke alatti kriptában. A márvány síremléket fiai készíttették, egyik oldalán egy vers őrzi apjuk emlékét, a másik oldalán a felirat: „Tebenned remélem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké.” A síremlék alatti kriptában található az urna, ami Rákóczi Zsigmond hamvait őrzi. A templom harangját I. Rákóczi György 1646-ban adományozta. Az épületet 1791-ben és 1903-ban renoválták, 1921-ben leégett tetőszerkezetét az egyházközség adományaiból állították helyre.

Elolvasom ...

Csokoládégyár

A szerencsi cukorgyárral ellentétben a szerencsi csokoládégyár túlélte az ezredfordulót és a mai napig is üzemel, A Szerencsi Bonbon Kft. tulajdonában. Az 1923-as alapítású gyár ma is az egykori cukorgyári területen található. A régi, klasszikus termékek mellett számos új csokoládékülönlegességet is előállít az üzem, amely látogatókat is fogad. A gyárlátogatást követően lehetőség nyílik kreatív csokoládékészítésre a gyár interaktív műhelyében, ahol minden látogató elkészítheti a saját fantáziájának leginkább megfelelő egyedi csokoládéját. A részvételi díj 2500 Ft/fő, a gyárlátogatást minimum 15, maximum 25 fős csoportokban szervezik meg. A részleteket telefonon érdemes megbeszélni az illetékesekkel.

Elolvasom ...

Cukorgyár

Szerencs modern kori történetében a legfontosabb mérföldkő a cukorgyár felépítése volt. Az építkezés 1889-ben kezdődött és már az év végén meg is indult a gyárban a termelés. 1894-től a szerencsi cukorgyár már exportra is termelt. A cukoripar fellendülése nagy mértékben segítette Szerencs fejlődését. Az első világháborút követő évek rövid időre megakasztották a termelést, de utána a gyár ismét évről évre fokozta termelékenységét. 1923-ban a gyár keretein belül kezdte meg működését a Szerencsi Csokoládégyár. Bár a nagy gazdasági világválság hatására csökkent a termelés volumene, amely a második világháború végére teljesen le is állt, a gyár az 50-es években ismét termelni kezdett, 1953/54-ben rekord mennyiségű, 30608 tonna cukrot állított elő. A rendszerváltást követően a gyár külföldi tulajdonba került és az új tulajdonosoknak nem volt érdekük a termelés fenntartása, így a gyárat 2008-ban bezárták, a termelési épületeket elbontották. A nagy múltú cukorgyár egyes épületei azonban még ma is állnak és 2011-ben többük műemléki védettséget kapott.

Elolvasom ...

Cukormúzeum

A Zempléni Múzeum felügyelete alá tartozó Cukormúzeum nem a Rákóczi-várban kapott helyet, hanem az egykori cukorgyár területén álló finánclaktanyában. 1989. augusztus 17-én adták át, a gyár megnyitásának századik évfordulóján. A gyűjtemény alapját a gyár gondnokának, Farkas Istvánnak a gyűjteménye képezi, aki hosszú évtizedeken át gyűjtötte és őrizte a gyár életével kapcsolatos tárgyi emlékeket. Az ország egyetlen cukormúzeumának Európában sincs sok párja, megnyitásakor a harmadik volt a kontinensen. Dokumentumok, fényképek és számos tárgy szemléltetésével tekinthető itt meg a szerencsi cukorgyár évszázados története. Ezen kívül a múzeum betekintést nyer a cukor csomagolástechnikájának általános fejlődésébe és változataiba, közel 50 országból gyűjtött sok száz különféle csomagolási módot felvonultatva. A cukorgyár bezárása nem jelentette a cukormúzeum végét is, azt a tulajdonos jelképes összegért átadta Szerencs város önkormányzatának. Jelenleg a Zempléni Múzeum szakmai irányítása alatt működik. Minden nap megtekinthető 8 és 16 óra között, a Gyár út 1. szám alatt. A teljes árú belépőjegy 400 forint, a kedvezményes mindössze 200 forintba kerül.

Elolvasom ...

Képeslapmúzeum

A Zempléni Múzeum gyűjteményéből kiemelkedik a múzeum képeslapgyűjteménye, amely egész Magyarországon, de talán tágabb térségünkben is a legjelentősebb képeslapgyűjtemény. A Petrikovits doktor által 1967-ben a múzeum részére átadott gyűjtemény mintegy 400 ezer darab képeslapból állt, ennek ma több, mint kétszeresét, közel egymillió darabot őriz a képeslapmúzeum. A gyűjtemény máig az adományozó által kidolgozott rendszer szerint tagolódik és bővül. A képeslapoknak öt fő kategóriája van, a földrajzi, a képzőművészeti, az üdvözlő, a tematikus és a különleges technikával készült. A földrajzi jellegű képeslapok különösen érdekesek, mert olyan városképeket, tájképeket őriznek, amelyek évtizedekkel, akár évszázaddal ezelőtt volt jellemző. Nem csak a hazai tájak és városok egykori képeit őrzik, de sok ezer külföldi helyszín egykori képeit is. A gyűjtemény további értékes darabjait jelentik a képeslapkiadás hőskorából származó tematikus képeslapok, amik akkoriban bizonyos szintű tömegkommunikációs csatornaként funkcionáltak. Így található köztük többek között tudományos, technikai, néprajzi, történelmi, politikai, közéleti témájú képeslap is.

Elolvasom ...

Zempléni Múzeum

Az 1960-as években vetődött fel Szerencsen egy múzeum alapításának ötlete. A történelmi múltra visszatekintő település több, országos jelentőségű esemény színhelye volt és ekkoriban kezdődtek meg a Rákóczi-vár régészeti feltárásának munkálatai is. 1965-tól indult meg a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyben a lakosság is komoly szerepet vállalt. A felajánlások közül kiemelkedett dr. Petrikovics László 1967-es adományozása, amellyel több ezer képeslapot, könyvet, régészeti és képzőművészeti tárgyat, műkincset ajánlott fel a leendő múzeum gyűjteményébe. Még be sem fejeződtek a vár körüli ásatások, amikor a múzeum megkezdte működését 1968. december 3-án. Mai helyére, a belső vár keleti szárnyának első szintjére azonban csak a vár felújítási munkálatainak végeztével, 1991-ben költözött be. A múzeum tárgyi gyűjteménye közel ötezer darabot számlál, ezek többségét a Szerencsről és környékéről gyűjtött néprajzi tárgyak alkotják. A múzeum könyvgyűjteménye is hasonló méretű, legértékesebb részét az a körülbelül 250 kötet képezi, amely száz évnél is régebbi. Ezeknél jelentősebb a Zempléni Múzeum ex libris gyűjteménye. Ezeket a nyomtatott lapokat egykor a könyvek belső felére ragasztották és ezekkel jelölték tulajdonosukat. A múzeumban ma több, mint 35 ezer ilyen ex librist-t őriznek. A múzeum hétköznap 8 és 16 óra között, hétvégén 10 és 16 óra között fogadja vendégeit. A teljes árú jegy 600, a kedvezményes 300 forintba kerül.

Elolvasom ...

Rákóczi-vár

Szerencs látnivalói közül kiemelkedik a Rákóczi-vár. A várkastély Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, építését 1588 után rendelte el Némethy Ferenc tokaji kapitány, aki ebben az évben foglalta el Szerencset. A vár felépítésének helyéül egy három oldalról mocsarak által ölelt hegylábat választott ki, az építéshez pedig felhasználták az egykori bencés apátság köveit. A késő reneszánsz stílusban felépülő kétszintes várkastélyt erős várfal és torony erősítette. Némethy kapitány 1565-ben bekövetkezett halála után a vár több tulajdonváltáson ment át, mígnem 1580-ban akkori tulajdonosa, a Szepesi Kamara Rákóczi Zsigmondnak nem adta. Ekkortól tartósan a Rákóczi család tulajdona, ők is fejezik be építését. A Rákócziak bővítették, szépítették és erősítették is a várat, amely oltalmat nyújtott a környéken lakók számára veszedelem esetén. Rákóczi Zsigmond halála után a család Sárospatakra tette át székhelyét. A szerencsi várat 1644-ben császári hadak foglalták el, és I. Rákóczi György fejedelemnek erővel kellett kiűznie falai közül a betolakodókat. Az ostrom után a megrongált épületrészeket felújították, részben átépítették, a falakat néhol megmagasították. A várat ezután birtokközpontként használták, erős falai mögött leginkább gabonát, bort, ecetet, állatbőröket és egyéb terményeket raktároztak. Az évszázadok során a vár egyre inkább raktárrá, illetve magtárrá olvadt, néhány részét le is bontották. A Rákócziak vára előbb a család Erdődy ágához került, majd a 19. században a Szirmay család tulajdonába jutott. Az általuk kialakított állapot maradt fent jórészt a mai napig. A vár a második világháború során kisebb sérüléseket szerzett, berendezéseinek, bútorainak jelentős részét elrabolták, széthordták, illetve elpusztították. A leromlott állagú épületben különféle intézmények kaptak helyet, de nem került sor az épület felújítására. ...

Elolvasom ...