Szerencs legrégibb jelentős műemléke a város református temploma, amely a XIII. században épült, valószínűleg a tatárjárás után, román stílusban. Első említése az írott forrásokban 1321-re tehető. Gótikus tornyát 1480-ban kapta.
A templomot 1595-ben kapták meg a reformátusok Rákóczi Zsigmondtól. 1605-ben ebben a templomban választották Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
1618-ban itt helyezték örök nyugalomra Rákóczi Zsigmondot, a síremléke alatti kriptában. A márvány síremléket fiai készíttették, egyik oldalán egy vers őrzi apjuk emlékét, a másik oldalán a felirat: „Tebenned remélem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké.” A síremlék alatti kriptában található az urna, ami Rákóczi Zsigmond hamvait őrzi.
A templom harangját I. Rákóczi György 1646-ban adományozta. Az épületet 1791-ben és 1903-ban renoválták, 1921-ben leégett tetőszerkezetét az egyházközség adományaiból állították helyre.