Szerencs a mohácsi csatavesztéstől a Rákóczi-szabadságharc végéig számtalanszor került átvonuló hadak útjába és számos alkalommal cserélt gazdát.
A folyamatos háborúk és járványok annyira lecsökkentették a lakosságot, hogy Rákóczi Julianna ruszin telepeseket hívott a földekre. 1715-ben kérvényezték úrnőjüktől, hogy önálló egyházat alapíthassanak, és 1716-ban létre is jött a szerencsi görög katolikus anyaszentegyház, melyhez természetesen templomot és parókiát is építettek.
Az épület azonban csak a 18. század végén nyerte el ma is látható, késő barokk formáját. Hatszintes ikonosztázionja rokokó és copf hatásokat is mutat.